A GYŐ­RI EGY­HÁZ­ME­GYE KIN­CSEI - Magyarkimle

SZÉKELY IMRE
  Az írás a 2014. évi (XV. évfolyam) 1. számban jelent meg.

A Mosoni-Duna két partján elterülő Kimle 1966-ban jött létre Horvátkimle és Magyarkimle összevonásával. Az utóbbiban áll a 13. századi részleteket (bélletes kaput és lőréses ablakokat) őrző, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templom, amelyhez a tornyot 1692-ben építették. A 18. századi barokk átalakítás idejéből való a – csodálatos halfogás jelenetének domborművével ékesített – szószék, a szentély oldalfalán látható olajkép (Pieta) és az oltárkép (Mária látogatása Erzsébetnél). Az oltár mellett Antiochiai Szent Margit és Keresztelő Szent János szobrai állnak. Az alattuk lévő fekete táblákon és a 20. század első felében készült modern kereszt­út kőképein német feliratok olvashatók. Magyarkimlét ugyanis zömében németek lakták, akiknek többségét a második világháborút követően kitelepítették. Rájuk a templom külső falán 1993-ban elhelyezett márványtábla emlékeztet, de a temetőben is gondosan ápolják a német ősök régi sírköveit. A temetőkápolna négy „sarkánál” a község jeles plébánosai nyugszanak. Egyikük Gladich Pál (1855–1922), aki közel négy évtizeden át szolgálta a magyarkimlei híveket, és aki „Jó iratokat terjesztő nyomda” elne­vezéssel műhelyt létesített. Neki köszönhető, hogy az akkortájt alig 600 lelkes faluban magyar és német nyelvű vallásos, szépirodalmi és zenei kiadványok sokaságát nyomtatták. A tevékeny lelkipásztor alapítója és sokáig szerkesztője-kiadója volt az 1896-tól kezdve 32 éven át havonta kétszer meg­jelent „Őrangyal” című, or­szág­szerte népszerű gyermeklapnak (amely Gárdonyi Géza néhány írását és rajzát is közölte). A kicsi egyházközség kórusa dicséretesen aktív, és gazdag re­pertoárján komoly művek szerepelnek (pl. Grundtner Matild kezdeményezésére a jelentősebb ünnepeken immár közel másfél évtizede a „De Angelis” gregorián misét éneklik).


2018.
augusztus 16.
Keresés a cikkekben: