Legyünk társai a Szűzanyának! – Lourdes-i imakilenced

VARGA PÁLNÉ, FOTÓ: HORVÁTHNÉ BÁN BERNADETT — MOCSA
  Az írás a 2014. évi (XV. évfolyam) 4. számban jelent meg.

Az elmúlt években egy szép hagyomány újjáéledésének lehettek és lehetnek részesei a katolikus hívek a mocsai Rózsafüzér Királynője-templomban. Az idén is megtartottuk ugyanis február 3. és 11. között a Lourdes-i kilencedet a hittanos gyerekekkel, amelyet nagyszüleink, dédszüleink rendszeresen végeztek, de aztán feledésbe merült.

Egy izgalmas kalandra hívtuk a gye­re­keket: Legyünk társai a Szűz­anyá­nak! Öt évvel ezelőtt történt ez először, és azóta is minden évben megismételjük ezt a csodálatos kilenc napot: szeretettel végigjárjuk lelki zarándokutunkat.

A Szűzanya, égi édesanyánk az anyai szeretet példaképe. Hozzá mindig bizalommal fordulhatunk kéréseinkkel, hisz tudjuk, nagy szeretettel közbenjár értünk Szent Fiánál. De ez a szeretet csak úgy lesz élő, ha mi is válaszolunk rá. A gyerekek megértették Lourdes üzenetét. Lourdes-ban sok testi-lelki gyógyulás történt és történik ma is a Szűzanya közbenjárására, de sokat kell azért imádkozni, hogy győ­zel­met arathasson a betegségek, az irigység, a veszekedés, a szeretetlenség felett. Megérezték, hogy a ka­land jól fog vég­ződ­ni, mert az imádság hatására csökkenek a bajok, a szenvedések, a bánatok. Hisz minden családban van valaki, akinek betegsége, öregsége miatt szüksége van az imánkra. Minden családban van valami, amit szeretnénk, ha jobban, szebben menne. Nagy buzgalommal, lelkesen jöttek a gyerekek ezekre az imaalkalmakra, ahol közösen imádkoztunk együtt, egymásért. Minden este a szent­misék előtt egy-egy „célcsoportért” szólt az ima: gye­re­kek­ért, szülőkért, papjainkért, fiatalokért, fiatal há­za­sokért és a szü­le­tendő gyermeke­­kért, egy­ház­kö­z­ségünkért, idő­se­­kért, betegekért.

Nemcsak a közös ima, hanem a személyes imakérések is helyet kaptak ezeken az estéken. Egy dobozba gyűjtve imaszándékaikat, a jelenés emléknapján Horváth István plébános atyával együtt helyezhették az Úr elé kéréseiket. Egy édesanya jóvoltából kis, kézzel készített ró­zsá­kat gyűjtögethettek minden este, melyeket István atya az utolsó estén megáldott és hazavihettek emlékbe. Bernadett csodák sorozatának volt részese Lourdes-ban, de ezeken az estéken mi is megtapasztalhattunk egy-egy kis csodát a gyerekek lelkes imádsága, éneke által. Hálásak va­gyunk a Szűzanyának ezért a csodáért és bízunk benne, hogy ez az alkalom is szorosabbá és ben­ső­sé­ge­sebbé tette kapcsolatunkat a Szűzanyával és egymással.


2017.
március 22.
Keresés a cikkekben: