Mit gon­dol­junk ró­la?

DR. RÉDLY ELEMÉR
  Az írás a 2014. évi (XV. évfolyam) 1. számban jelent meg.

Eb­ben a ro­vat­ban egy-­e­gy, a saj­tó­ban is meg­je­lent hír­hez fű­zünk kri­ti­kus meg­jegy­zést, és tisz­táz­zuk a kér­dés­sel kap­cso­la­tos fo­gal­ma­kat.

VÁLASZTÁSOK ÉVE

Ebben az évben választások lesznek: képviselőket választunk a parlamentbe, az Európai Unió parlamentjébe és az önkormányzatokba. A politikusok minél nagyobb győzelmet szeretnének, latolgatják esélyeiket. A kérdés eldöntése most rajtunk, szavazókon múlik, hogyan döntünk. Mindennapi életkörülményeink alakulásába a „kisemberek” általában nem szólhatnak bele, a választások azonban lehetőséget adnak arra, hogy szavazatunkkal időnként mi is beleszóljunk a közélet dolgaiba, és alapvető kérdésekben véleményt nyilvánítsunk és döntsünk. Ezért bizony felelősek vagyunk, hogyan döntünk, élünk-e jogainkkal, teljesítjük-e lelkiismereti kötelességünket.

Miről döntünk, amikor választunk?

Jó tisztázni: más az „érték” és más az „érdek”. Emberi életünkben különböző „értékek” vannak: erkölcsi értékek pl. az önzetlen szeretet, a házastársi hűség, a családok egysége… Szellemi értékek pl. a műveltség, a tudomány és a kultúra kincsei… Anyagi értékek pl. az emberhez méltó életkörülmények, a jólét, a gazdasági javak… Ami igazán érték, az minden ember számára, így a keresztény ember számára is érték. Nem mindegy azonban ezeknek az értékeknek a sorrendje, nem mindegy az, hogy mit tartunk fontosnak, fontosabbnak vagy kevésbé fontosnak, mert ez már az, amit „érdek”-nek nevezünk, ami tőlünk függő és egyben világnézeti kérdés is. Az érdekeken, az értékek fontossági sorrendjén sokat lehet vitatkozni, de van néhány vitathatatlan sorrendi kérdés, keresztény gondolkodású ember erkölcsi elveit soha nem vetheti alá a gazdasági érdekeknek. Ha valóban hívő keresztények vagyunk, akkor anyagi jólétünk nem lehet fontosabb a családok békéjénél, a hasznosság nem lehet fontosabb a becsületességnél …

Nem mindegy, hogy ki(k)re szavazunk

Az elmúlt évek tanulsága, hogy nálunk Magyarországon a választások tétje egyben világnézeti döntés is, kikre szavazunk: azokra, akik az evangélium szellemében építik a társadalom életét (akik a családok jólétét, a gyermekek vállalását támogatják, akik fontosnak tartják a fiatalok erkölcsi nevelését…), vagy azokra a szabadelvű politikusokra, akik nem ismerik el Isten előtti felelősségüket (akik számára a legfontosabb saját gazdasági érdekcsoportjuk képviselete). Nem szavazhatunk azokra, akik az ismételten megbukott marxizmus jól hangzó jelszavait hangoztatva az önmagát szabályozni képtelen piacgazdaságot képviselik, valójában nem a javunkat, hanem a „javainkat” akarják. Minden pártnak, minden képviselőjelöltnek vannak érdekei, ki mit tart fontosnak vagy kevésbé fontosnak. Amikor választunk, akkor az érdekekről, az értékek sorrendjéről, fontosságáról döntünk. Ezért nem mindegy számunkra, hogy ki képvisel minket, hogy kire szavazunk.

A keresztény embernek kötelessége

részt venni a közösség szolgálatában a politikai és közéletben. A keresztény politikus hivatása az, hogy az evangélium szellemében építse a társadalom életét. Nekünk pedig az a kötelességünk, hogy elmenjünk szavazni és olyan politikusokat válasszunk meg képviselőinknek – mind a parlamentbe, mind az Európai Unióba –, akik valóban minket, hívő embereket fognak képviselni.


2018.
augusztus 16.
Keresés a cikkekben: