Járjuk az Úr útját!

KOVÁCS ANDRÁS
  Az írás a 2014. évi (XV. évfolyam) 1. számban jelent meg.

Lelki kapaszkodó

Fázósan indul ez az év is. Bizonytalankodva fürkésszük a jövőt: vajon mit hoz számunkra az új esztendő? Pedig karácsony lényege éppen ezt szerette volna bennünk meg­erősíteni: minden viszontagság ellenére – ha igent mondunk rá, ha elfogadjuk – velünk az Isten. Ha sikerül megőriznünk szívünkben és családunkban a békességet, a megértést, már joggal bizakodhatunk a jö­vőben. De vajon mi maradt az ünnepből?

Hogyan is kezdődött a glóriás üzenet: „Ne féljetek!” S az angyalok komolyan gondolták, mert komolyan gondolta Isten is, amikor megengedte, hogy Krisztus embertestet öltsön. Őt nem befolyásolja a gazdaság, a pénzügyi helyzet: éppen úgy meg akar nyilvánulni az életünkben ma is, mint kétezer évvel ezelőtt. Ám rendszerint az ember csak akkor döbben rá erre a nagy-nagy szeretetre, amikor már mindent elveszített…

Divat lett „globalitásról” beszélni, viszont a globalitásban elveszik az ember. Ez a szemlélet képtelen az egyéni, személyre szabott gondolkodásra. A jövő olyan lesz, amilyenné alakítjuk közvetlen környezetünkön keresztül. Isten nem globálisan kér bennünket számon, hanem személyes cselekedeteink függvényében. Mindennapi életterünket kell felelősen befolyásolni. A nagy kérdés az, hogy Istennel vagy Isten nélkül? Ha az Úr útját járjuk, bizonyosak lehetünk a célba érkezésben. Nem volt ezzel másként a három napkeleti király sem, amikor vállalták a hosszú út megpróbáltatásait. Nem a kalandvágy, a hírnév vagy az anyagi siker motiválta őket, mentek, mert a Gyermek Isten szeretete megérintette a szívüket. S annak, aki őszintén keresi, segít az Isten – csillaggal vezérelte őket. S közvetlenül a cél előtt jött az utolsó próba. Még Heródes király gonosz ravaszsága sem akadályozta tervüket, hiszen a „segítségével” találtak rá a Gyermekre, ismerték fel benne a királyt, az Istent és az embert (vö. Mt 2,1-12).

Előfordul ma is, hogy a holnapgyilkos Heródesek kardja villog, viszont ennek ellenére Isten ma is felismerhető. Lét­fon­tosságú, hogy meg­őrizzük a betlehemi Gyermek szeretetét, a bölcsek csillagra tekintő örömét. Egymásra vagyunk utalva – az idén talán jobban, mint máskor! Hívő ember számára csak egy módja létezik a továbblépésnek, röviden: B.ú.é.K.!, azaz Bízd újra életed Krisztusra!


2018.
október 23.
Keresés a cikkekben: