Az örökbefogadásból következő törvényes rokonság házassági akadálya

DR. MARÓTI GÁBOR
  Az írás a 2014. évi (XV. évfolyam) 4. számban jelent meg.

HÁZASSÁGJOG

A vérrokonságból keletkező akadályt isteni jog alapján egyenes ágon semelyik fokon nem lehet felmentéssel megszüntetni a biológiai leszármazás ténye miatt. Ez az állapot a természet rendjével és az ember társadalmi fejlődése során rögzült normákkal összeegyeztethetetlen lenne. A törvényes rokonság nem biológiai leszármazáson alapul, hanem egy jogcselekményen, mely az örökbe fogadott személyt kötelességek és jogok összefüggésébe helyezi, leggyakrabban az adoptált alany beleegyezése nélkül. Több ókori kultú­rából ismert az örökbefogadás in­téz­ménye, de először a római jog foglalta rendszerbe az öröklési helyzetek tisztázása érdekében. Az adoptált személy és az adoptáló között a vérrokonsághoz hasonló házassági tilalom keletkezett, mely egyenes ágon minden fokon tovább érvényesült (pl. a lány, a gyermeke, unokája és az örökbe fogadó apa között), oldalágon pedig addig állt fenn, amíg a többi örökbe fogadott gyermek, vagy a saját leszármazású gyermek és az örökbe fogadott személy „testvérként” nevelkednek az apa felügyelete alatt.

Az egyház sokáig a római jogi alapelveket vette át mindenben, ami a társadalmi normákat és a személyek erkölcsi magatartását érin­tette, ezért érvénytelenítő akadályként tekintettek erre az élet­hely­zetre, azonban a későbbiekben a polgári törvények elkezdték szabadabban kezelni az örök­be­fo­ga­dás­ból keletkező problémát, ezért az új Egyházi Törvénykönyv kodifikációja során átgondolták a hagyományos szabályozást.

Ma az egyház kánonjogilag pontosan körülírja a kérdést, befogadva az egyes országok törvényes örökbefogadásra vonatkozó jogi tényét, tehát csak olyan államokban számít akadálynak az adoptálás, ahol létezik ez a jogintézmény és az adott jogrendben formailag törvényesnek minősül: ha csak felnevelnek valakit vagy gyámság alá kerül, nem keletkezik akadály.

A helyi ordinárius illetékes a felmentés megadásában, ha a felek közül legalább az egyik katolikus. Abban az esetben, ha a felek nem tudnak arról, hogy az egyházjogban az örökbefogadásból érvénytelenítő aka­dály keletkezik, a házasság érvénytelen lesz, de később (ameny­­­­­nyiben fennmarad a beleegyezési szándék) érvényesíthető. Az örökbefogadás tényét minden esetben be kell jegyezni a kereszteltek anyakönyvébe, ezért az eskető pap számára az előkészületek alkalmával nyilvánvalóvá válik, hogy ebben az igen ritka helyzetben felmentést kell kérni az érvénytelenítő házassági akadály alól. A kérelmet nem kell megindokolni.


2017.
március 22.
Keresés a cikkekben: