|
CÍMLAPON
Néked
ajánljuk, Szűzanyánk...!
HITVILÁG
II.
Szeretet Napok a dévai árvákért
Győrben
Iskola
névadó és zászlómegáldás
Események
a győri bazilikában
Dr.
Pápai Lajos: Urunk mennybemenetele
Komáromi
húsvétváró
Marijanska
poboznost
Kapuvár "Törékeny
kincs - Boldog házasság"
Szent
Hildegard nap
Fertőszéplak Beteg
kisfiúnak gyűjtenek
A
CSEND SZAVA
A
vasárnapi evangéliumokhoz
Szentek
üzenete Casciai
Szent Rita
Blaise
Pascal imádsága
Pázmány
Péter Imádság
keresztény egységért
Gondolatok
- május
NOVELLA
Csáth
Géza: Szombat este
TANÍT
A HIT
A
kegyelem forrásai A keresztség
Géza
atya válaszol
Tíz
éves a Prohászka Iskola
"Isteni
Megváltónk, köszönjük Neked az
újrakezdés lehetőségét és
örömét."
Lelki
egészségünk Képességek
alakulása
Bibliai
hétköznapok A
házasságkötés
BEMUTATJUK
A
nagybajcsi egyházközség
MEGKÉRDEZTÜK
Együtt
Isten felé, együtt egymás felé
IRÁNYTŰ
Miért
május 23. Boldog Vilmos Püspök ünnepe?
KULTÚRA
Zenesarok Makám:
Anzix
A
győri egyházmegye kincsei XV-XVII.
századi kehely
Versmérték Kálnoky
László: Erőszak
Könyvajánló Dr.
Nádasi Alfonz OSB.: Hadifogolynapló
ÉLET
A HITBEN
"Együtt
az úton" A
Szerelem jó! - A "jó" szerelem
ÉLET
A HITBEN
Olvasóink
írták Egy
hajós naplójából
Beszélgetés
Jelenits István piarista szerzetes-tanárral Egy
jóakaratú ember
IFJÚSÁG,
BOLONDSÁG
Pilátus
halála a Prohászkában
Cserkészek,
figyelem! Kaszap,
avagy Jubileumi Próba (1907-2007)
GYEREKSZOBA
Pünkösd
- ahogy ti látjátok
|
BEMUTATJUK
A
nagybajcsi egyházközség Nagybajcs
- a Szigetköz keleti felén, a Duna mellett fekvő falu
- egyházjogilag - csak 1993-ban került a Győri
Egyházmegyéhez. A számos papot és
szerzetest adó község korábban az
Esztergomi Főegyházmegye fennhatósága alá
tartozott. A nagybajcsiakat a környéken mindig is jó
templomba járóknak tartották. Ma a hívek
30-35%-a vesz részt a vasárnapi szentmisén.
A
Gondviselésen túl az idősek példamutatásának
is köszönhető, hogy ma sok fiatal jár ismét
templomba. Ennek különösen örül nagyon
Mátrai István atya is, aki Kisbácsáról
látja el a papi teendőket.
Régebben
többen jártak szentmisére mint mostanság
- meséli Kurucz Józsefné, aki több
mint 60 éve szolgál a templomban. Akkor még
a gyerekek közül is kivétel nélkül
mindenki eljött. Az egyházközségi élet
pezsgőbb volt: a háború előtt, Majoros plébános
úr ideje alatt, működött a faluban a Szívgárda
és a Leánykör. Ezek tagjaként
színdarabokat adtunk elő, amelynek bevételét
felajánlottuk a templomnak. A háború
után ezek a társulatok megszűntek, de később
Bognár plébános úr alatt az ifjúság
ismét nagyon kötődött a plébániához.
Ő olyan volt, mint a mágnes, vonzotta a fiatalokat,
nagyon aktív hittanos csoportokat hozott létre.
Bognár atya a templomért is sokat tett: belülről
restauráltatta, ő szerzett üveg-oltárképet.
Neki köszönhetjük az azóta már
híres Piéta-szobor felfedezését is.
A templom külső felújítása és
az orgona restauráltatása már Bogisich atya
idejében történt. Ami megmaradt régről,
az a Rózsafűzér-társulat. Ma negyvenen
vagyunk tagok, s minden nap elmondjuk a négy olvasót.
1938-tól diszítem a templomot, korábban
takarítottam másokkal együtt, de ezt már
lemondtam. Szoktam varrni is a templomnak, legutóbb
oltárterítőt és albát.
A vasárnapi miséken tele van a
templom - mondja -, sokan ministrálnak és
egyetemisták, főiskolások olvassák fel az
olvasmányokat. Én 2002. december 15-e óta
vagyok itt, s az egyházközségről csak jót
mondhatok. Sokat segítenek a közösségi
élet szervezésében. Tavaly Virágvasárnapon
például betegek napját rendeztünk.
Rengetegen gyóntak, s legalább százan
felvették a betegek szentségét. Még
ebben az évben augusztusban, a jubiláló
házaspároknak, az ezüst-, arany-,
gyémánt-lakodalmasoknak tartottunk ünnepséget.
A
hitoktatást nem én, hanem egy főállású
hitoktatónő, Huszár Margit végzi nagy
hozzáértéssel. Néhányszor
látogattam az óráját, s bizony
elszégyeltem magam, milyen alapos szakmai felkészültséggel
tanítja a gyerekeket. Ő készíti fel az
elsőáldozókat és bérmálkozókat
is, nagy áldás, hogy itt van velünk.
A
hívek gyönyörűen énekelnek, s szépen,
buzgón imádkoznak. Nem csak az ünnepeken, a
hétköznapokon is énekes szentmisét
mondunk. Öt néni alkotja a kórust, s ők minden
nap jönnek misére. A tiszteletdíjukat mindig
felajánlják valamilyen célra. Tavaly
Karácsonyra meglepetésként ókeresztény
miseruhát vettek, majd egy Magyarok Nagyasszonya díszítésű
fehéret.
Kurucz
József emlékei között Lékai
bíboros úr látogatásai maradtak meg
leginkább. A bíboros úr elé
hintóval mentek Bácsára, s díszmenetben
hozták be a faluba - meséli. A templom előtt
fogadta a plébános úr, s együtt
vonultak be a templomba, majd a plébániára.
Igaz, abban az időben - meséli mosolyogva - mindig volt
egy ember, aki azzal volt elfoglalva, hogy összeírja
a plébánia előtt álló gépkocsik
rendszámát. Abban a rendszerben volt olyan, hogy a
plébános nem kapott fizetést, mi szedtük
össze az egyházi adót, ami akkor nem volt
veszélytelen, hogy meg tudjuk tartani a papot.
Megtartottuk őt is, a hitünket is.
Ez az adakozó kedv az egész
falura jellemző. Egy-egy gyűjtéskor szép összeg
jön össze a hívektől. A mostani Szent György
búcsún orgona motorra gyűjtöttünk, mert a
régi már igen hangos. Az egyházközségi
tagok nagyon mellettem állnak, jó a kapcsolat
közöttünk. A hívek szépen rendben
tartják a plébánia udvarát és
a templom környékét is. A temetéseken a
falu apraja-nagyja ott van, annyira összetart a község,
és szépen megadják a tiszteletet a
halottaknak. Öröm nekem köztük lennem és
szolgálnom.
Kiss
Tamás

|