A Győri Egyházmegye lapja |
V. évfolyam 5. szám. 2004. május |
Nyitólap + Írjon nekünk! + Kapcsolatok + Impresszum + Levelezőlista + Archívum |
|
|
CÍMLAPON Néked ajánljuk, Szűzanyánk...! HITVILÁG II. Szeretet Napok a dévai árvákért Győrben Iskola névadó és zászlómegáldás Dr. Pápai Lajos: Urunk mennybemenetele Kapuvár Fertőszéplak A CSEND SZAVA Szentek
üzenete Pázmány
Péter NOVELLA TANÍT A HIT A
kegyelem forrásai "Isteni Megváltónk, köszönjük Neked az újrakezdés lehetőségét és örömét." Lelki
egészségünk Bibliai
hétköznapok BEMUTATJUK MEGKÉRDEZTÜK Együtt Isten felé, együtt egymás felé IRÁNYTŰ Miért május 23. Boldog Vilmos Püspök ünnepe? KULTÚRA Zenesarok A
győri egyházmegye kincsei Versmérték Könyvajánló ÉLET A HITBEN "Együtt
az úton" ÉLET A HITBEN Olvasóink
írták Beszélgetés
Jelenits István piarista szerzetes-tanárral IFJÚSÁG, BOLONDSÁG Cserkészek,
figyelem! GYEREKSZOBA
|
IRÁNYTŰ Miért május 23. Boldog Vilmos Püspök ünnepe? Az egyházban az a szokás, hogy a boldogok és a szentek ünnepe az ő égi születésük, vagyis földi haláluk napján van. Győr vértanú püspöke 1945. április 2-án hunyt el. Joggal vetődik fel a kérdés, miért nem ez a nap az ő hivatalos ünnepe? Magyarázatként a kezdethez kell visszanyúlni. A halált okozó lövések május 29-én, Nagypénteken dördültek el. Húsvét ünnepén, április 2-án - "Istenem, Atyám! A te kezedbe ajánlom lelkemet" - adta vissza lelkét Teremtőjének. Temetése április 4-én volt, amit így jegyzett fel a krónikás: "Néptelen utcán, 1945. április 4-én vonult le a menet a Káptalandombról a Kármelitákhoz. A gyász a nagy dísztelenségben minden pompánál megdöbbentőbben hatott. A szertartás egyszerűsége nem kevésbé. Tizenketten lehettek a menetben." A vértanú püspök utóda, Papp Kálmán elsőrendű feladatának tekintette, hogy méltó ünnepélyességgel legyen eltemetve a vértanú püspök. Boldogfai Farkas szobrászművésszel márványkoporsót készíttetett és Mattiony Eszter művésznővel a Szent László kápolnában a koporsó köré művészi hímeskő alkotást terveztetett. Amikor ezek elkészültek, 1948. november 16-i körlevélben így ír papjaihoz és híveihez: "A győri egyházmegye temetésre készül. A szív megszűnt dobogni, túl nagy volt akkor a fájdalom, semhogy hősi áldozatát igazán átérezhettük volna. De mint a hajnal az éjben, a gyász sötét színein átüt a vértanúság pírja." E körlevélben az új főpásztor szeretettel hívja papjait és híveit Vilmos püspök ünnepélyes újratemetésére. A terv szerint a vértanú püspök holttestét 1948. november 23-án hozták volna fel a Kármelita templom kriptájából és a Püspökvár Dóczi kápolnájában lett volna felravatalozva, ahol egész éjszaka virrasztást tartottak volna. Másnap, november 24-én lett volna ünnepélyes szentmise keretében a temetés, az egész magyar püspöki kar részvételével. Előző napon azonban a város politikai vezetése részéről hivatalos személyek jelentek meg a püspökségen és letiltották a temetést. A püspök csak annyit táviratozott a meghívottaknak: "Értesítem, hogy becses emlékű báró Apor Vilmos püspök november 23-ra és 24-re tervezett temetése elmarad." Ettől kezdve mély csend borult Vilmos püspökre, de a szívekben tovább élt. A székesegyház látogatásakor sokan álltak némán és értetlenül az ő üres koporsója előtt, reménykedve, hogy egyszer mégis ide, méltó helyre kerülhet az ő teste. Erre azonban negyven évig várni kellett. Az 1980-as évek elején merült fel a lehetősége annak, hogy az illetékes hatósághoz forduljon a püspökség annak érdekében, hogy Vilmos püspök holtteste méltó helyére kerüljön. Hosszú előzetes egyeztetés után a Győr Városi Közegészségügyi Felügyelet hozzájárult a kripta megnyitásához azzal a feltétellel, hogy a nyilvánosság és ünnepélyesség kizárásával és mellőzősével fel lehet hozni Vilmos püspök hamvait a Székesegyházba. Erre 1986. május 23-án került sor. A kripta nyitásánál csak a püspökség képviselője, az igazságügyi szakértő és egy orvos lehetett jelen, s a temetkezési vállalat két dolgozója. Zárt autóban, a reggeli órákban került sor a felhozatalra. Ezt megelőzően a márványkoporsó fedlapját le kellett emelni. A szertartáson csak Pataki Kornél püspök úr és a Székeskáptalan tagjai voltak jelen. A márványkoporsóban a halott hamvai fölé egy csokor piros rózsát helyeztek el és így került lezárásra a szarkofág. Vilmos püspök boldoggáavatási eljárása azonnal halála után megindult, azonban a keletkezett jegyzőkönyveket 1949-ben el kellett rejteni és csak 1990-ben folytatódott az eljárás, ami 1997-ben fejeződött be. Minthogy halálának, vagyis égi születésének napja, április 2.-a nagyböjtre vagy Húsvét hetének egyik napjára esik, és mivel ezeken a napokon a liturgikus szabályok nem teszik lehetővé a róla való ünnepélyes megemlékezést, azért azt a javaslatot tette a Püspökség az Istentiszteleti Kongregációnak, hogy Vilmos püspök ünnepe az ő felhozatalának (translatiojának) napján, vagyis május 23-án legyen. Dr. Pápai Lajos püspök úr rendelkezése alapján ezen a napon az egyházmegye papsága közös rekollekciót tart a Székesegyházban, és várják a hívek zarándoklatát is. Minthogy az idei évben május 23-a vasárnapra esik, a papi rekollekcióval egybekötött ünneplés május 24-én, hétfőn lesz. A boldoggáavatást követheti a szenttéavatás. Ehhez azonban imameghallgatások kellenek. Azért ezúton is kérjük a paptestvéreket és a híveket, hogy az imameghallgatásokat továbbítsák a következő címre: Egyházmegyei Hatóság 9021 Győr, Káptalandomb 5/B. Buzgón kérjük a vértanú püspök közbenjárását és imádkozzunk szenttéavatásának megvalósulásáért.
Dr.
Bóna László
|
Lap
tetejére
©
Hitvallás - a Győri Egyházmegye folyóirata -
2002-2004
Web: Vaday
Tamás