A Győri Egyházmegye lapja

V. évfolyam 5. szám. 2004. május

Nyitólap + Írjon nekünk! + Kapcsolatok + Impresszum + Levelezőlista + Archívum

 CÍMLAPON

Néked ajánljuk, Szűzanyánk...!

HITVILÁG

II. Szeretet Napok a dévai árvákért Győrben

Iskola névadó és zászlómegáldás

Események a győri bazilikában

Dr. Pápai Lajos: Urunk mennybemenetele

Komáromi húsvétváró

Marijanska poboznost

Kapuvár
"Törékeny kincs - Boldog házasság"

Szent Hildegard nap

Fertőszéplak
Beteg kisfiúnak gyűjtenek

A CSEND SZAVA

A vasárnapi evangéliumokhoz

Szentek üzenete
Casciai Szent Rita

Blaise Pascal imádsága

Pázmány Péter
Imádság keresztény egységért

Gondolatok - május

NOVELLA

Csáth Géza: Szombat este

TANÍT A HIT

A kegyelem forrásai
A keresztség

Géza atya válaszol

Tíz éves a Prohászka Iskola

"Isteni Megváltónk, köszönjük Neked az újrakezdés lehetőségét és örömét."

Lelki egészségünk
Képességek alakulása

Bibliai hétköznapok
A házasságkötés

BEMUTATJUK

A nagybajcsi egyházközség

MEGKÉRDEZTÜK

Együtt Isten felé, együtt egymás felé

IRÁNYTŰ

Miért május 23. Boldog Vilmos Püspök ünnepe?

KULTÚRA

Zenesarok
Makám: Anzix

A győri egyházmegye kincsei
XV-XVII. századi kehely

Versmérték
Kálnoky László: Erőszak

Könyvajánló
Dr. Nádasi Alfonz OSB.: Hadifogolynapló

ÉLET A HITBEN

"Együtt az úton"
A Szerelem jó! - A "jó" szerelem

ÉLET A HITBEN

Olvasóink írták
Egy hajós naplójából

Beszélgetés Jelenits István piarista szerzetes-tanárral
Egy jóakaratú ember

IFJÚSÁG, BOLONDSÁG

Pilátus halála a Prohászkában

Cserkészek, figyelem!
Kaszap, avagy Jubileumi Próba (1907-2007)

GYEREKSZOBA

Pünkösd - ahogy ti látjátok

 

IFJÚSÁG, BOLONDSÁG

Pilátus halála a Prohászkában

A Prohászka Iskola 10 éves jubileumára egy színdarabbal készült iskolánk tanárokból és diákokból álló csapata. A mű címe: Pilátus halála. A darabban az "igazságot" képviseltük Pilátussal (Lukácsi Zoltán atya) szemben. A beteg Tibérius császár (Makó Zsolt tanár úr) egyetlen lehetséges gyógyítója Apátúr (Járfás Dávid) szerint Jézus lenne, de őt keresztre feszítették. Veronika (Rácz Krisztina) tanácsára a Fullajtár (Varga András) sikertelen közvetítési kísérletei után a császár elfogatta Pilátust, amit a hóhérok végeztek. Elég nehéz feladatuk volt, mivel Pilátus ügyes, hízelgő ember, így aztán a császárt nekik kellett "észhez téríteni". 12 hóhér szerepel a darabban, közülük ketten (Nagy Balázs, Csudai András) prózai szerepet kaptak. A darab megoldását Fehér Angyal (Csudai Eszter) és Fekete Angyal megjelenése adta, ki ugyan soha nem volt a színpadon, de végig éreztük jelenlétét. Jakab Gábor tanár úr nagyszerű társulatot válogatott össze, így a próbák jó hangulatban teltek, szívesen jártunk el rájuk. Nagy Ferenc Norbert zenéje külön erre az előadásra íródott.

Szívből, szeretettel csináltuk, reméljük érződött az előadáson.

Csudai András, Nagy Balázs,
Rácz Krisztina

Lukácsi Zoltán atya Pilátust alakította.

A barokk egyházi pedagógia - nagyon előremutatóan - fontosnak tartotta, hogy a diákok ne csak elsajátítsák az ismeretanyagot, hanem meggyőzően és érthetően tudják azt mások előtt kifejteni. Ehhez hívták segítségül a rendszeres színi előadásokat, amelyek keretében a növendékek megtanulhatták, hogyan kell nyilvánosan szerepelni, hogyan kell sok ember előtt érthetően beszélni és természetesen mozogni. Ma, amikor érettségiző gyerekeknek az olvasás is gondot okoz, amikor sokan képtelenek a nyilvánosság elé kiállni, mi is hangsúlyt fektetünk arra, hogy diákjaink megszokják a szereplést, képesek legyenek akár hosszú szövegeket megtanulni, és mások számára is élvezhető módon előadni. Nem utolsó sorban pedig a próbák egészen más szituációt teremtenek, mint az iskolai órák, így a tanulók újszerű módon találkoznak egymással és tanáraikkal, ami az alaposabb megismerést, a sokrétűbb kötődést teszi lehetővé. Egy ilyen előadás megszervezése és kivitelezése fejleszti a gyerekek közösségi elkötelezettségét, lehetővé teszi az egyéniség fejlesztését, az egyéni invenciók megvalósítását, ugyanakkor megtanít a csapatmunkára, ahol az egyén előtt mindig a közösség sikerének kell lebegnie.

Miért pont ezt a darabot választotta? - kérdeztük Jakab Gábortól.

A darab a középkorban született, de feltűnő modern megközelítése, cselekményessége és lélektani dinamizmusa. Jellemfejlődést ír le, hiszen a főhős, Tibérius császár pogányból-keresztényre, gonoszból-jóra fordulását mutatja be. A darab legizgalmasabb motívuma, hogy felfedezhető benne az az origenészi álom, hogy a mindenség elhamvadása után a tűzözönben, a világ minden megátalkodott és megrögzött gonosza megtisztul, így a Sátán is és vele az összes ördög, mind egy szálig. A darabban még nem jutunk eddig, még állnak a pokol bástyái és Pilátusnak van hova alászánkáznia; de a hitüldöző, gonosz, "bélpoklos" Tibérius császárnak megengedtetik, hogy megtisztuljon a Szentháromság Egyisten kegyelméből és rajta keresztül az egykor pogány birodalomra is rávilágít az üdvösség sugara. Kell-e ennél több?

Nagy Ferenc Norbert már a harmadik misztériumjátékhoz írt zenét a Prohászka diákszínpad számára...

A Pilátus halála a többi misztériumjátéknál fokozottabban igényelte a zene segítségét, így rengeteg lehetőség adódott ötleteim kimunkálásához. A darab színváltásai között alkalmazni tudtam az érzelmekhez, történésekhez kötött motívumokat (pl.: utazás, remény, kivégzés), amik megkönnyítették dolgomat. A Prohászka diákszínpaddal való eddigi munkáim közül talán ez kívánta tőlem a legtöbb felkészültséget, ez volt a legváltozatosabb.









Makó Zsolt alakította Tibérius császárt, a darab főszereplőjét...

Lehet, hogy ebben a darabban a főszereplő nem is lép színre. Ő a játék végén megszólaló Fekete Angyal, a "Nagy Ámító". Szerintem a játék súlypontja Pilátus és a sátán párbeszéde. Tibérius nem egy erős jellem, a képességei adta lehetőségek is meglehetősen szűkre szabottak, de a maga esendő módján mégis próbál küzdeni Jézusért, akit megszeretett. Ahogy a legtöbb ravaszkodó, Pilátus is azt hiszi, hogy okos. Az ördöggel cimborálók, a mágusok, az "akár a sátánnal is szövetkezők" titkon mindig okosabbnak hiszik magukat az ördögnél és az Istennél is. Hatalmuk erre az ostobaságra épül. Legyőzhetetlenségük záloga, eleve elbukottságuk.

Lap tetejére
© Hitvallás - a Győri Egyházmegye folyóirata - 2002-2004
Web:
Vaday Tamás