A bizalom és a remény jele

The sign of faithfullness and hope

dr. Pápai Lajos: 350 éve Győrött

dr. Pápai Lajos: Since 350 years in Győr

John Kirby: Clonfert és Győr

John Kirby: Clonfert & Győr

A győri könnyező Szűzanya-kegykép története

The story of the picture of the Virgin Mary in Győr

A Győri kegykép korai másolatai és grafikái
Early copies and reproduction of the picture

 Én alszom, de a szívem virraszt

I sleep, but my heart stays vigilant

Walter Lynch élete

Walter Lynch’s life

Dublin

Fahy

Ringelai

Toledo

A Könnyező Szűzanya búcsúja
The pilgrimage of the Virgin Mary

A győri könnyező Szűzanya-kegykép története

Kemény üldözés tört Írországra 17. században: a katolikus hívekre és különösen főpásztoraikra. A mindhalálig hűséges ír katolikusoktól a hitújítás korával egyidőben, angolok hódítottak el területeket. Az elnyomás fokozódott a polgári forradalom alatt. Cromwell Olivér 1649 Nagyboldogasszony napján azzal a szándékkal kötött ki Írhon partjain, hogy kiirtsa az országból "az istenkáromló misehallgatókat". Ez a mondás is tőle ered: "Az írek menjenek a pokolba vagy Connaughtba!" (=az ország nyugati tartománya). Fanatikus hadseregével egymás után vette be az ír városokat és több esetben esküje megszegésével leölette a város lakóit. Még a templomok oltárain is gyilkoltatott. "Életünket elveheted, de hitünket és üdvösségünket el nem veszed!" kiáltották pl. Wexefordban a védtelen katolikus nők.

Az angol polgári forradalmi csapatok hamarosan elérték Clonfert-et, a Mária-képet később Győrbe menekítő Walter Lynch püspök székhelyét. Lynch ekkor szülővárosába, Galway-ba távozott. Csakhogy az előnyomulás nem állott meg és Galway is elesett 1652-ben. A püspök erre néhány társával az Atlanti-óceán szigetére, Inisbofin-ra menekült. Iszonyatos nélkülözésben volt részük, de itt sem maradhattak sokáig: 1653-ban ezt a szigetet is elfoglalták. A menekülteket először Spanyolországba akarták áttoloncolni, de aztán valami változás folytán Lynch püspököt Flandriában találjuk, 1655-ben pedig már Bécsben. Itt találkozott Püsky János győri püspökkel, aki Győrbe hívta hontalan társát és a megélhetés anyagi biztosítására kanonokká, majd később segédpüspökké nevezte ki. Az ír püspök még tervezte hazájába való visszatérését, de 1663. július 14-én elhunyt és a győri székesegyház kriptájában temették el. Csekély hagyatékából a Clonfert-ből vagy Galway-ból magával hozott Gyermekes Mária-kép a székesegyházba került, a mai Szent Anna oltárnál közelében álló oszlopra.

1697. március 16-án ült össze Dublinban a parlament, hogy eddigi legsúlyosbb bűntető törvényt hozza a katolikusokra. Ez lett az Act of Banishment, a száműzetési törvény, melyet a király is hamarosan jóváhagyott: kiűzött az országból minden joghatóságot gyakorló, pápahű egyházi személyt és szerzetest, ha pedig visszamerészkedtek, halálbüntetésre számíthattak. A következő napon, március 17-én, az írek apostolának, Szent Patriknak napján történt a győri vérrel könnyezés!

A menekült ír püspök által hozott kép a győri székesegyházban 1697. március 17-én reggel 6-9 óráig, számos pap és hívek jelenlétében, vérrel könnyezett. A falról a papság leemelte, minden díszétől elválasztva vizsgálta a jelenség idején. A könnyeket kendővel itatták fel, melyet "sudarium" néven a mai napig a híveknek tiszteletre nyújtanak. A csodás eseményről Keresztély Ágost herceg, győri püspök vizsgálatot rendelt el és 7 év után engedélyezte, hogy a képet oltárra tegyék. A képnek adományozta I. Lipót császártól-királytól kapott 43 gyémánttal díszített mellkeresztjét.

Gróf Heister Siegbert, a győri vár katonai kormányzója és az események szemtanúja feleségével együtt, a megyéspüspök 1708-i engedélyével, saját költségükön oltárt emeltek és odahelyezték a képet. Ez azonban csak barokk faoltár volt, amely helyett gróf Zichy Ferenc megyéspüspök 1767-re remek márványoltárt emeltetett. Áhítatát kifejezi sírfelirata is: "E helyen készítettem Neked, az isteni kegyelmek Anyjának, oltárt, magamnak pedig sírboltot, hogy Egyszülött Fiadnál, a Te közbenjárásodra, a hívek könyörgése lelkem üdvösségére szolgáljon, amíglen ezen oltárnak, melyet Neked szenteltem, árnyékában pihenek. Tiéd, az egész örökkévalóságon át..." Vele és utána a hívek ezrei gondolkodnak hasonlóan a Kegyképről.

Alapítványok, végrendeletek és fogadalmi ajándékok sokasága bizonyítja a papság és a hívek ragaszkodását a könnyező Szűzanyához. 1947 óta pedig szakadatlan a március 17-i papi zarándoklat, melyet a kommunista rendszer sem mert megtiltani. Rákövetkező vasárnap és március 25-én nem maradhat el a hívek tisztelete, melyet méltán kísér a horvátnyelvűek saját ünneplése május első vasárnapján.

VI. Pál pápa 1968. február 19-i kegyes leirata speciális teljes búcsú elnyerését engedélyezi március 17-én. Ezenkívül az esztendő bármely napján búcsút nyerhetnek azok, akik a székesegyházat meglátogatják és ott legalább egy Miatyánkot és Hiszekegyet elimádkoznak és elvégzik szentgyónásukat valamint a szentáldozásukat.

Jól látta meg az egész ország búcsújáró híveinek ismerője, Bálint Sándor professzor: "Alig találunk még kegyhelyet, ahol a papság és a hívő nép szorosabban összeforrott volna a kultusszal, mint Győrben. A Székesegyház vérrel verejtékező Mária-képe igazán szíve a városnak" -, tegyük hozzá: az egyházmegyének is!

Hetény János