A bizalom és a remény jele

The sign of faithfullness and hope

dr. Pápai Lajos: 350 éve Győrött

dr. Pápai Lajos: Since 350 years in Győr

John Kirby: Clonfert és Győr

John Kirby: Clonfert & Győr

A győri könnyező Szűzanya-kegykép története

The story of the picture of the Virgin Mary in Győr

A Győri kegykép korai másolatai és grafikái
Early copies and reproduction of the picture

 Én alszom, de a szívem virraszt

I sleep, but my heart stays vigilant

Walter Lynch élete

Walter Lynch’s life

Dublin

Fahy

Ringelai

Toledo

A Könnyező Szűzanya búcsúja
The pilgrimage of the Virgin Mary

Én alszom, de a szívem virraszt

A művészettörténet egyik legrégebbi segédtudománya az ikonográfia, amely a képek leírásával s tartalmuk vizsgálatával, jelentésük kibontásával járul hozzá teljesebb megértésükhöz.

Az alvó Gyermeke felett virrasztó Mária képtípusa a XIV. század végi velencei festészetben alakult ki - talán bizánci minták nyomán - s a következő századokban is leginkább az észak-itáliai területeken terjedt el. E képek első pillantásra a Mária a kis Jézussal téma életképszerű változatának tűnnek, amelyek elevenségükkel és közvetlenségükkel hozták közel a Megváltót és Szent Anyját a korabeli szemlélőhöz. Mária és Gyermeke nem megközelíthetetlen égi uralkodóként tekintenek ki e képekből, mint az ókeresztény és koraközépkori ábrázolásokon, hanem érző emberi mivoltuk kap hangsúlyt.

A középkor szimbolikus gondolkodása azonban a látható jelenségeknek mélyebb, spirituális tartalmat kölcsönzött: az alvó gyermek mindennapokból ellesett motívuma ekként válhatott Krisztus halálának szimbolikus prefigurációjává, előképévé. Az Édesanyja ölében alvó gyermek Jézus kompozíciója a piéta képeket is felidézi, ahol Mária halott fiát tartja karjaiban.

A XVI. század második felében a típus az Alpokon túli területeken is megjelent. A legkorábbi példák a tridentinum nyomán megújuló katolicizmus egyik központjában, Flandriában, Antwerpenben készültek és rézmetszetek voltak: Hieronymus (1553-1619) és Anton Wierix (1552-1624) több darabból álló sorozatokban dolgozta fel a témát. A téma szélesebb körű elterjedésről azonban ekkor sem beszélhetünk: a Wierx-sorozat nyomán Martin de Vos (1532-1603) és Abraham van Merlen (1579-1660) készített metszeteket. A festészeti példák száma is rendkívül kevés: Madridból a Monasterio de las Descalzes Reales-ből ismerünk egy XVI. századi képet - Flandria ekkoriban a spanyol koronához tartozott -, egy másikat Münchenből, míg Antwerpenben a flamand barokk legnagyobb mestere, P. P. Rubens örökítette meg a témát két alkalommal is.

E kisméretű metszetek és képek a magánáhítatot szolgálták és egyben a megújult egyház töretlen Mária-hitét is széles körben propagálták. A győri kegykép valószínűleg szintén e flamand művészeti közegben készült, bár több részletében különbözik is vélelmezett előképeitől: a feltárt összefüggések pontosítása, elmélyítése további kutatómunka feladata lesz.

Székely Zoltán